Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
A kiva alá történő bejelentkezés feltételei

A bejelentkezési feltételek közül módosul a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) várható bevételre, mérlegfőösszegre vonatkozó előírása. Mind a kettő 1 milliárd forintra változik 500 millió forintól (Katv. 16. § (2) bekezdés b) és e) pont).

Ezen kívül kikerül a feltételek közül az adószám felfüggesztés összhangban azzal, hogy ilyen intézkedésre a 2018-tól hatályos adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) nem ad lehetőséget (Katv. 16. § (2) bekezdés c) pont).

A Katv. 19. § (4) bekezdésnek a nem jogszerű a bejelentkezésről történő rendelkezésében, a nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozás, nyilvántartott, végrehajtható adótartozás nettó módon számított összegére módosul. Ennek oka, hogy az Art. szerinti adótartozás tartalmazza a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást is, míg az adó- és vámtartozásnak a jogosulatlan támogatás nem része, továbbá egyértelművé teszi a rendelkezés, hogy a tartozást – az eddigi gyakorlattal azonosan – nettó módon kell számítani.

A kivaalanyiság megszűnése

A kivaalanyiság megszűnése körében a következő módosításokat tartalmazza a Javaslat:

a) a kivaalanyiság megszűnéséhez előírt bevételi értékhatár 1 milliárdról 3 milliárd forintra változik, ennek meghaladása esetén szűnik meg, a túllépést megelőző nappal az adóalanyiság (Katv. 19. § (5) bekezdés a) pont);
b) az adószám felfüggesztés kikerül a megszűnési okok közül, összhangban azzal, hogy ilyen intézkedésre a 2018-tól hatályos Art. nem ad lehetőséget (Katv. 19. § (5) bekezdés f) pont);
c) új feltétel, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon megszűnik a kivaalanyiság akár az átruházó, akár az átvevő társaság a kivaalany az eszközátruházáskor; ehhez hasonló a helyzet részesedéscsere esetén is. Ennek indoka, hogy kivaalanyként nem tud megfelelni a vállalkozás a tao-alanyok részére előírt feltételeknek (például, hogy nem számol el több adóalapot csökkentő értékcsökkenést, mint amit megtehetett volna, ha nem történik meg a szervezeti egység átruházása, hiszen a kiva-alapot értékcsökkenés címen nem lehet módosítani Katv. 19. § (5) bekezdése i) pont),
d) szintén új feltétel, hogy a kivaalanyiság megszűnik az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal; nem tiltja tehát a Katv. a mérlegfordulónap változtatását, de a változtatás a kivaalanyiság megszűnését eredményezi (Katv. 19. § (5) bekezdése j) pont).

Adóalapot érintő módosulások

A kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel helyett – amennyiben az osztalék külföldön adóztatható – a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett bevétel összege csökkenti a kiva-alapot (Katv. 20. § (4) bekezdés b) pont).

Külföldön adóztatható jövedelem figyelembevétele

A rendelkezés egyrészt annyiban változik – összhangban a kapott osztalékra vonatkozó előírás módosulásával –, hogy a csökkentési lehetőséget az osztaléknak nem tekinthető jövedelemre (szintén a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett összegben) írja elő, akkor, ha nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik (Katv. 24. § új (1) bekezdés).

Kiegészül a rendelkezés azon esetekkel, amikor a jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik. Ez esetben a Javaslat az adóalap-csökkentést a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó mértékének hányadosával számított külföldi jövedelemre, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető részére tenné lehetővé (Katv. 24. § új (2) bekezdés).

1. Példa
Megnevezés Adat
Külföldről (nem egyezményes államból) származó jövedelem 150
Levont adó (8%) 12
Kiva mérték % 13
Levonható tétel (összeg) 138
12/13= 0, 92
150 x 0, 92 = 138, korlát 150 – 12= 138
Az egyenleget csökkentő összeg 138.
2. Példa
Megnevezés Adat
Külföldről (nem egyezményes államból) származó jövedelem 150
Levont adó (25%) 37,5
Kiva mérték % 13
Levonható tétel (összeg) 138
37,5/13= 2,88
150 x 2,88 = 432, korlát 150 – 37,5 = 112,5
Az egyenleget csökkentő összeg 112,5.

A külföldről származó jövedelem meghatározásáról is rendelkezik a Javaslat. E szerint a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni a bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, továbbá az egyenleget módosító tételeket a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdései szerint. A külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, módosító tételeket a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani. Tartalmazza a Javaslat azt is, hogy a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés nem tekintendő a Katv. 20. § (2) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek (Katv. 24. § (3) bekezdés), azaz nem része a kiva-alapnak.

Telephely könyvvezetése

A Katv. is előírná (hasonlóan a Tao-hoz), hogy a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.